Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Petrőczi Kata Szidónia

2011.05.22

Esdeklés vigasztalásért

 

Elbágyadt lelkeknek,

Szomorú szíveknek

Ki vagy vigasztalója,

Gyámoltalanoknak,

Ügyefogyottaknak

Erős oltalmazója,

Mennybéli Istenség,

Uralkodó Felség,

Üdvösség megadója!

 

Sokfelől ostromol

S ugyan reám omol

Gondnak, bajnak zápora;

Nincs kihez fordulnom,

Segedelmet várnom,

Mert Felséged ostora

Reám eresztetett,

Szívemre vettetett,

Hitemnek próbájára.

 

Én gyarlóságomat,

Erőtlen voltomat,

Ó, Úr Isten, jól látod;

Hogy bánatim terhét,

Ostromló erejét

Nem bírhatom, te tudod.

Segedelmed nélkül

Reménységem meghűl,

Uram, ha nem táplálod.

 

Ha pedig tovább is

Ez öldöklő tövis

Sebez akaratodból,

Vigasztald szívemet,

Én nádszál hitemet

Erősítsd jóvoltodból!

Holtomig ha érzem

Ostorodat, vészem

Jó szívvel, mint Atyámtól.

 

Csak tűrését Jóbnak,

Hitét Ábrahámnak

Oltsad az én szívembe!

Az én reménységem

És erőtlenségem

Fogadd szent kegyelmedbe!

Ellened ne vétsek,

Csak tenéked éljek,

Bízzam ígéretedbe' !

 

 

Megvallom Istenem, gonoszt cselekedtem,

Sok bűnnel lekemet én meg ferteztettem.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.