Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Dizseri Sándorné

2011.05.22

Hannának

 

Neked már könnyű, édes kicsi Hanna!                                                     

Becsüld meg jól a fészekmeleget!                                                                         

Amíg a barlang összkomforttá szépült,                                                       

Amíg kultúra kultúrára épült,                                                                          

Sok ember addig sokat szenvedett.                                                             

                                                                                                                             

Lenn a pincében tűz a vizet űzi,                                                                     

Hogy kis szobácskád jó meleg legyen.                                                      

Hömpölygő vizek haragos hulláma                                                             

Langyos erecskét csurgat a kis kádba                                                        

Ragyogó, fénylő nikkelcsöveken.                                                                   

                                                                                                                            

Dzsungel gyümölcse alma lett a kertbe' ,                                                     

A száraz, végeérthetetlen sztyeppe

Ma bársonyszőnyeget terít eléd.                                                                    

Vadon vadjának kicsiny képemása                                                               

A kiflivéget égő szemmel várja,                                                                       

S hogy megsimogasd fürtös kis fejét.                                                           

                                                                                                                               

Fojtó gázoknak orgyilkos banyája                                                                   

Fürge cseléd a jószagú konyhába'                                                                 

Szolgálatkészen kávét melegít.                                                                       

Mennykővel játszó óriás titán                                                                           

Hangulatfénnyé halkulva, puhán                                                                     

Öreg inasként őrzi álmaid.

 

Neked már könnyű, édes kicsi Hanna,

Mert nincs Moloh, nincs emberáldozat.

Az éjszakád is csillagokkal népes,

Nem pogány, rémes lélekiszonyat.

A Biblia nincs zárdamélybe zárva,

Közel van, mint a megszegett kenyér,

S mit öreg bölcsek meggörbedve néztek,

Mert túl magas vagy túl mély emberésznek,

Jászolbölcsőig ma Hanna is felér.

 

Kicsinyke léleknek kicsi a láthatára,

Nincsenek benne messzi távlatok,

De itt van Isten, és az Ő országa,

Olyan egyzsrű minden igazsága,

Kinyújtott kézzel meg is foghatod!

 

És - mégse könnyű neked, kicsi Hanna,

Mert ember vagy és átkozott a föld.

Ott lenn a mélyben nagy erők feszülnek,

Végzettel teljes viharfelhők gyűlnek,

Hol az előbb még napfény tündökölt.

A leigázott elem szíve álnok,

Mert sújt az áram és sziszeg a gáz,

Pohárka vízben, párás őszi ködben

Millió apró ellenség tanyáz.

 

Sötétség van a gyermek szíve mélyén:

Kis kezed tépi testvérke haját,

Kis Hanna nő és vele nő a vétke,

Embervoltának szörnyű öröksége,

Nem vonhatja ki senki önmagát.

 

Mihaszna jönnek színe starka évek,

Mihaszna tágul ki a messzeség,

Ha évről évre árvább lesz a lélek,

És évről évre távolabb az ég!

És hatni kezd az ősi kígyóméreg,

Szívet bénító, fájó dermedés,

Ha majd a vizek a lelkedig érnek,

És Golgotára űz a szenvedés:

A titkok titka ott tárul fel Hanna!

Halálba adni ifjú életet!

Onnan vezet csak út a mennyországba,

Az élet útját győztesen az járja,

Ki a keresztnél újjászületett!

 

Így - mégis - jól van minden, kicsi Hanna,

Mert van felettünk egy nagy Akarat.

A jót, a rosszat egyensúlyban tartja,

Lábunknak sziklát, nekünk célt mutat.

Felbonthatatlan az Ő szövetsége,

Ezeríziglen megmarad hűsége,

Ezért hát élted bízva figyelem:

Ki most indultál minden akadályon,

Fényben, borúban, életen, halálon,

Elég lesz néked is a kegyelem!

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.