Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Melinda emlékversei

2008.11.13

Piros rózsa kék nefelejcs

Engem soha el ne felejts

 

Evezz, evezz az élet tengerén

Hajód árboca legyen a erény

Kalauzod legyen a szeretet

Kísérödül vidd azt kit

Igazán szeretsz.

 

Ha az életben boldog akarsz lenni,

Tanulj meg egy embert hibáról szeretni!

Mert ha olyat keresel kiben hiba nincs,

Más világon válsz mert-e Földön nincs

 

Ne hidd hogy az édes álmaid mind valóra válnak,

Mert a csalódésok annál jobban fájnak

 

Nem az a kérdés, hogy mit nézel,

Hanem hogy mit látsz.

 

Ha túllépünk félelmeinken,

Szabadnak érezzük magunkat

 

Ne higgy az üres szavaknak,

Mert azoknak értéke vajmi kevés.

Hisz akik igazán szeretnek

Azoknak szívük nem ajkuk beszél!

 

Ha majd egyszer arany gyűrű ragyog az ujjadon,

Édesanyád szívét marja a fájdalom!

Azt hiszi hogy elvisznek messzire,

Mert rajtad kívül nem szereti senki sem.

Ezért hát becsüld meg az aranykarikát,

Mert cserébe hagytad el az édesanyád.

Ki mindig segít, mindig megbocsát,

A jó isten az édesanyád.

 

Nem mondom hogy szeress engem,

Nem mondom hogy gondolj rám,

Mert ha szíved nem diktálja,

Hiába is mondanám!

 

Miért múlik el minden ami szép

Ki tudja vissza jön e még

Az idő is elszáll felettünk

De az emlék itt marad közöttünk

Ifjúságunk szép emléke képen

Írom e pár sort emlékül néked

S ha az élet őszén

Megállunk egy percre

Tovaszállott ifjúságunk

Jut majd eszünkbe

Vissza sírhatjuk százszor is

Az elmúlt időket

D az vissza nem jő

Soha-soha többet

 

Egészség és szerencse,

Szeretett és béke

Ez legyen életed vendége

Szívünk szeret ezt ne feledd,

A legtöbb amit, adhatunk a családi szeretet

 

Én egyebet nem kívánok,

Mint minden napra 24óra BOLDOGSÁGOT!

 

Ameddig gyerekkorod családban töltöd,

Addig kis életedet féltve óvva védik.

Ha kikerülsz a nagyéletbe,

Jusson eszedbe a családi kötelék

Maradjon a szívedbe.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.