Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Emléknek neked

2008.11.14

A rózsaszínű álmok közt, mely szép szóval altat el,

Ne hidd, hogy minden való legyen amiért lángol a kebel.

Higgy! Remélj!

De sorsod ne áldozd fel édes álmokért,

Mert kínos lesz az ébredés, ha az álom véget ér!

 

Lehet ennek alapján élni

 

I. Ha az élet vezére egykor jobb sorsot ad,

   Lenézni, megalázni ne kívánj másokat!

  De jöhet tán idő, mely rád nézve mostoha,

   Lenézni, megalázni ne hagyd magad soha!

 

II. Amikor mosolygom, ne higyjetek annak,

    mosolygó arc mögött, hulló könnyek vannak.

  Azt a sok-sok könnyet minek mutogassam,

   Elég ha befelé folynak lassan, lassan

 

III. Irigyeim sokan vannak,

      mint az ebek úgy ugatnak.

    Szerzek nekik jó napokat,

      hadd ugassák ki magukat!

 

 

Te vagy a kezdet,

Te vagy a vég.

Nélküled felhős az ég,

Csak Veled látom szépnek a napot,

Csak Téged szeretlek,

Remélem ezt Tudod!

 

Két hajó úszik az élet tengerén,

Az egyikben Te,

A másikban Én.

És ha a két hajó egymástól elszakad,

A mi szeretetünk örökre megmarad!

 

Ahány drótszeg Resicán,

Ahány gyerek Obudán,

Koldus hátán ahány fót,

Adjon Isten annyi jót!

 

Hamajd egyszer évek múlva,

Lapozod-e könyvet,

Régi idők emlékére,

Ejts egy igaz könnyet.

 

Néma csendes kápolnában

Ereszkedjél térdre

Kit a szíved nagyon szeret

Imádkozzál érte.

 

Ha kedves vagy azzal, aki tévesen hív,

ha észreveszed a hóban nyíló virágot,

ha az úton elsőbbséget adsz,

ha panaszaidnál több a mosolyod,

ha néha jól kisírod magad,

ha még észreveszed a jól mászható fákat,

ha tudsz testvéreisen osztozni,

ha visszadobod a kishalakat,

ha néha fáj a szíved egy másikért,

ha előfordul hogy elégedetten alszol el...

Akkor jól éled az életed!

 

Ne sírj, ha gyötör a bánat,

Csak kinevetnek, ha sírni látnak.

A te fájó szíved nem lesz attól könnyebb.

S csak nagyon kevés ember érdemli meg a könnyet.

 

Ha majd érzed a május illatát,

Ha meghallod a kismadár dalát,

Ha lázba ejt majd egy szép tavaszi est,

Ha szíved lassan dobogni kezd.

Ha egy kis levelet csókolsz lázasan,

Ha éjjeleket töltesz álmatlan,

Ha sírni fogsz majd egy kis éneken,

Csak akkor tudod meg, mi is az a  szerelem.

 

Azt kérdezed ki az igazi, a valódi barát?

Az, akinek megérted minden kimondott és hang nélküli szavát.

Kinek szemébe nézve meglátod minden apró baját,

kit csendesen megvigasztalsz, ha könny borítja arcát,

ha ok nélkül bezárkózik, te átmászod hallgatása falát.

Kinek nem hagyod, hogy egyedül vívja kilátástalan harcát.

Kinek villanásnyi mosolya, apró kis öröme elűzi bánatod,

s köztetek nincs olyan, hogy alul múlod őt, vagy túlszárnyalod.

Kinek látványa a szívedet és lelkedet melengeti,

kivel jó a csend szavát hallgatni s együtt merengeni.

Kinek nem számít mit vétesz, kis-e vagy nagy hibát,

kivel ha beszélhetsz, könnyebbé válik ez az egész világ.

Az az igazi barát, kit szeretsz, tisztelsz, csodálsz, s ha választásra kerül a sor,

te szó nélkül mellé állsz.

Az a barát, kinek egy kedves szava többet ér a világ összes,

minden kincsénél.

Az a barát, kinek öröme az örömöd, bánata a bánatod,

Kinek barátságát minden körülmény között vállalod.

 

Búcsúzni könnyű, feledni nehéz,

mert a szív a múltba 1000-szer visszanéz.

Meglehet, hogy könnyen, nevetve búcsúzunk,

mégis fájni fog, ha újra találkozunk.

Nem tudja senki, hogy erről ki tehet,

de akkor majd búsan lehajtod fejedet.

Megállnál ezerszer, ám mégis tovább mész,

mert búcsúzni könnyű, de feledni nehéz.

 

Kis hajó az élet tengerén,

ketten vagyunk, csak te meg én,

viharban, forró napsütésben.

Halálig együtt az élet tengerén

szeretni kell, nagyon szeretni,

s minden vihart könnyebb elviselni.

S ha majd egyszer véget ér az élet,

utolsó mondatom: szeretlek téged.

 

Ki életét arra tette fel,

Hogy szeretetet adjon,

Szép szót szóljon, vigasztaljon,

Annak élete már meddő nem lehet!

Aki tud örömmel nézni,

Egy mezei virágra,

Kinek dalra fakadt lelke,

Egy madár trillájára,

Annak boldogságát elvenni nem  lehet!

 

Ha majd egyszer fájni fog a szíved,

S szemedből a bánat könnye hull,

Ne búsulj hisz mindig az a legszebb,

Ami meg nem valósul.

Az életben legszebb fiatalnak lenni.

Mindennek örülni, vidáman nevetni,

Ha sírnod kell akkor is nevess!

Ne gyűlölj senkit mindig csak szeress!

Egy év hosszú, egy perc röpke, és mégis

Egy röpke percben egy élet törhet össze!

 

Ne sírj, ha az élet fáj

Ha a bánat szívemdbe váj!

Ne sírj ha érnek csalódások,

Ha szertefoszlik minden álmod!

Szép szemed hiába könnyes,

Sírni lehet, de nem érdemes.

 

Ne nézd a külsőt, a foglalkozást

A példás arcot, a szép vonást

Kettőt nézz csupán: kezet és szívet

Kezet, mely dolgozik, szívet, mely szeret!

 

Ne várj nagy dolgot,

apró hópelyhek az örömök,

szitáló, halk sziromcsodák.

Rajtuk át Isten szól:Jövök!

 

A szerelem múlandó,

A szeretet örök.

Vigyázz!

Küzdj a biztos szeretetért,

Ne a bizonytalan szerelemért!

 

Ne hidd, hogy azok mind szeretnek,

akik mosolyogva körül hízelegnek.

A szó lehet hazug, a hízelgés érdek,

de a lélek tükre nem csal meg Téged!

S mivel a szem a lélek tükre,

benne csillog a szeretet fénye.

Ki könnyes szemmel néz Rád,

öleld szívedre, mert az igazi barát!

 

Ha van valamid, ami jó,

Ami barátaiddal megosztható,

Legyen bár csak egy apróság:

Hozhatja Isten áldását.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

oncogito@freemail.hu

(oncogito, 2011.09.26 20:30)

A legelsőt én így ismerem:

Rózsaszínű álmok között, mely szép jövőben altat el,
ne hidd, hogy mind igaz lesz, amiért lángol a kebel.
Higgy és remélj,
de éltedet ne áldozd fel csak álmokért,
mert kínos lesz az ébredés, ha majd az álom véget ér.

oncogito@freemail.hu

(oncogito, 2011.09.26 20:27)

"Bátran légy tenmagad, akárhogy ráncigálnak.
Vezérnek lássanak,vagy muzsikus cigánynak.
Fölemel tisztelettel a világ, vagy legyűr,
A porban, a páholyban az vagy, ami belül."

(Benjámin László)

horvathszandi@indamail.hu

(Szandy, 2009.04.29 17:15)

nagyon jók a versek.:)

dudy14@citromail.hu

(dudy, 2009.01.19 17:36)

Nagyon jóóóó versek!!!!! Tanulságosak!!!!! :)