Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Emlék

2008.10.08

Lépteidet vezérelje

Égi csillag ragyogása,

Gyönggyel legyen koszorúzva

Boldogságod koronája.

Osztozzék a boldogságban

Lelked és a szíved is,

De ha élsz majd boldogságban,

Oda azért azt kívánom,

Gondolj néha rám is!

 

 

Az emlékezéshez nem emlék,

Hanem szeretet kell,

S akit szeretünk,

Azt nem feledjük el.

      /Shakespeare/

 

 

Ne bántsa lelkedet nagy remények vágya,

Mert nem a jólétben van a szívek boldogsága.

Örömöt adhat egy kunyhó is eleget,

Csak a szív legyen sorsával elégedett.

 

 

Kísérje léptedet az égi vezér keze,

Ne bántsa szívedet a búnak fellege.

S ha mégis utadba bánat gyöngye akad

Tűrj, mert bánat után öröm, virág fakad.

 

 

Az élet célja a boldogság.

Az az ember boldog,

Akinek szép az élete.

Annak szép az élete,

Aki másokért élni,

Nemes eszmékért lelkesedni,

Küzdeni tud.

 

 

Nincsen rózsa tövis nélkül,

Nincsen élet bánat nélkül.

Ha valaki megbántana,

Gondolj vissza e szavakra.

 

 

Ha majd egyzser ki fogsz lépni

Az élet kapuján,

Akkor ismered meg az életet igazán.

Szeresd az Istentől áldott Édesanyád,

Ki vigyázz szerető szívvel rád.

Ne csüggedj el, ha jön az óra,

S nem védhet meg jó anyád karja.

Két dolog függjön szemed előtt mindig:

Becsület, tisztesség, mely legdrágább mindennél.

 

 

Sok jónak és igaznak

Legyen szemed nyitva.

Ez a boldogságnak

Legelső titka.

Négy szót jegyez meg csupán:

Egyet szeress, de igazán! 

 

 

Mindennap megszűnik valami,

amiért az ember szomorkodik,

de mindennap születik valami,

amiért érdemes élni és küzdeni.

                      / Herakleitos /

 

 

Fény vagy te is, lobogj hát!

Melegíts és égess!

Hinned kell, hogy a világ

Teveled is ékes.

           / Tóth Árpád /

 

 

Nem a világ halad,

mi változunk.

       / Madách /

 

 

Legyen a sorsod bármily mostoha,

E pár sort ne feledd soha!

Ma még nyíló virág az élet,

De a vihar téged is letéphet.

Akit szeretni tudsz, csak szeresd

És ne sírj, mert nem érdemes.

 

 

Ki azt mondja:? imád ?

Sose hidd el szavát.

Ki azt mondja:? szeret ?

Talán igaz lehet.

De az, aki rád néz, hallgat,

Nem beszél és nem szavalgat,

Annak ad egész szívedet,

Mert az forrón és hűn szeret!

 

 

Ha most megkérdeznék tőlem

Mit jelentesz nekem?

Én emelt fővel azt felelném:

Semmit, semmit-

Csak az egész életemet.

 

 

Ha majd egyszer, évek múltán

Hajad fehér lesz, kezed reszkető,

Kisunokáid közt üldögélve

A legkisebb egy könyvet vesz elő:

?Nézd nagymama, egy könyvet találtam!?

S te felnyitod e kis könyv fedelét,

S eszedbe jutnak a régi arcok,

Valaki, kit tán rég takar a sír?

S kisunokáid félve összesúgnak:

?Nézzétek csak a nagymama sír!?

 

 

Elhervad a virág, a felhők tovaszállnak,

De a szívemből emlékeid el nem szállnak.

Egy bűnöm van, nem nagy vétek,

Csak két szó az egész: szeretlek Téged.

 

 

Míg gyermek vagy, élsz gondtalan,

Nem tudod mi vár reád.

De eljő az idő, mikor az élet

Neked is gondot ád.

Játsszál, mulass, szórakozz,

De azért tanulj,

Hogyha jönnek a gondok

Könnyebben boldogulj!

 

 

Az élet egy angolkeringő,

Melyet eltáncolsz a sírig.

Életed csak attól függ,

Kivel táncolod végig!

 

 

Szólj, gondolj, tégy jót,-

S minden szó, gondolat és tett

Tiszta tükörként fog

Visszamosolyogni Rád!

              / Vörösmarty /

 

 

Önmagunk megismerése a legnagyobb utazás,

A legfélelmetesebb felfedezés,

A legtanulságosabb találkozás.

                 / Mária Sándor:Füves könyv /

 

 

Amit tapasztalsz, érzesz és tanulsz,

Évmilliárdokra lesz tulajdonod.

               / Madách:Az ember tragédiája /

 

 

Gyönyörű, ha valaki

Maga előtt célt lát,

S azt meg is valósítja

Tűzön-vízen át.

       / Ibsen /

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.